Itt vagyok...

Sziasztok!

Élek, ez biztos, bár mostanában gyakran eszembe jutott, minek?! De a nehezén lassan túl vagyok, és egyre inkább próbálok visszatérni a régi magamhoz, a régi kerékvágásba...

Köszönöm, hogy sokan aggódtatok értem, köszönöm a kedves leveleket, a sok biztatást. Úgy tűnik, most már rendben lesznek a dolgok...

Mutatni persze nem tudok semmit. Az elmúlt két hónapban nem volt a kezemben tű és fonal. De már kezdek megjavulni, most egy rr-t böködök, meg a húzottam ajándékát. Viszont fényképezni egyelőre nem tudok, mert elromlott a fotómasinám. Még nem nézettem meg, mi a baja és ez mennyibe kerülne, de nagy valószínűséggel nem éri meg majd megjavíttatni. Újat viszont majd csak a Jézuska hoz...

Reggel indulás előtt volt egy kis időm, és átnéztem a hímzős füzetemet, a terveimet, meg az ajándék-ötleteimet. Az idén nagyon korán elkezdtem készülődni a karácsonyra, csak hát közbejött "valami"...

De a tűbarátnőknek szánt apróságok egy része már csak készre varrásra vár, a PIF is, a húzottam ajándéka is jól halad, és a többi ötlettől is egész felcsigázódtam ma...

Szóval, itt vagyok, és most már itt is leszek...

Kötés még mindig...

Amióta nem voltam, ezek készültek.
Az első Kiri kendőm vastag fonalból. Jó meleg lett és jó nagy, jó lesz majd télen beleburkolózni.

























Egy sál, Évi zöld sáljának mintájával. Ez is mohair.



























Ez pedig a második Kirim. Kid mohair, 30 gr 350 m.

Kötés megint

Nagy nehezen eldöntöttem, milyen mintával kössem a barna átmenetes mohair-t. Elég vastag fonal, ezt is 9-es tűvel kötöm, és a kiri kendő mintáját követem. Nagyon szép lesz ilyen vastagban is, és nem utolsó sorban jó meleg. :-)
Egyelőre ennyi van belőle, nem igazán tudom megmutatni, mert rövid a kötőtűm "madzagja". Eddig bő másfél gombóc fonal van benne, még nem tudom, meddig fogom kötni, majd meglátom. Az első kép a színhűbb.
Hímeztem is az elmúlt napokban, de az még egyelőre titkos. :-)
Egy csomó ajándék van folyamatban, van, amit már csak készre kell varrni, van, amit még böködök, és van, amin még ötletelek. De a következő 1-2 hétben mindet szeretném befejezni és átadni.

Sálacskám újra

Nem is sál lesz a mérete miatt, inkább olyan stóla-féle. Már kipróbáltam a vállamra terítve, nagyon klassz lesz. Még este kötök hozzá egy kicsit, holnap pedig mutatom készen, kabáton.

Sálacskám

Végül inkább a 100%-os mohairt választottam Évi zöld sáljához. Bazi nagy tűvel kötöm (9-es), így nagyon-nagyon puha lesz. Kb. 45 cm széles, eddig 1 db 40 g-os gombóc fogyott el.

Végre...

... nekikezdhetek a kötésnek/horgolásnak.:-)
Ebből lesz Évi zöld sálja:

Ebből egy pihe-puha kendő lesz:

Vagy a kiri, vagy pedig egy horgolt, kevés cakkal a szélén. Azért nem döntöttem még el, mert kötéspróbát kell csinálnom. Ugyanis a fonal meglehetősen vékonyka: 30 g és 350 méter. Ki akarom próbálni, hogy lesz szebb. Meg elég sok is van belőle...
Ebből pedig még nem tudom mi lesz, de ez valami szépség. 100 %-os mohair.

Stafírung :-)

Takarómániás vagyok. Ennek persze semmi köze ahhoz, hogy nagyon fázós vagyok, olyan 26 fokon érzem jól magam, télen-nyáron.
Rengeteg kisebb-nagyobb takaró van a lakásban, zsenília, moher, kötött, szóval mindenféle. A kedvencem a leggázabb. Néhány éve vettem 2 m bordásan kötött nyers színű anyagot. Pulcsit akartam varrni belőle, de aztán túl vastagnak találtam. Végigmentem a lock-kal a két végén és elkezdtem takarónak használni. Ő lett a biztonságos takaró, nincs délutáni szunyóka nélküle, akármilyen meleg van. :-)
Gondoltam, a férjemnek is kell egy "biztonságos", de az övé azért legyen stílusos. :-) Imádja a macskákat (van is egy 7 kilós perzsánk, Tóbiás), és amikor láttam Zsuzsánál ezeket az anyagokat, mindjárt tudtam, mi lesz belőlük! :-)
Ma végre előszedtem a gépet, és megvarrtam. Ez lett belőle. :-)


Látom, a második képen fejreállítottam a cicókat. :-) Azért a lényeg látszik...