Ősz

2008. november 2., vasárnap

Pillanatképek a kertemből


Ez pedig egy lombrugdosós séta


Köszönöm szépen a kipécézéseket Jucusnak, Ircsinek, Erikának meg Emőcimnek (remélem nem hagytam ki senkit). Megpróbálom összeszedni, hogy elég érdekes legyen:-)

1. Imádom az őszt! Ez a kedvenc évszakom, nekem nem elmúlást jelent, hanem felkészülést a pihenésre. Nagyon szeretem a sárga fényeket, az ezerszínű leveleket, az illatokat, a csodás bogyókat és a krizantémokat. Szeretem a sétákat langyos, mézfényű délutánokon. Ilyenkor kötelező kirándulásokat teszek, mert lombrugdosás nélkül nem is ősz az ősz! :-)
Egyik nagy kedvencem:
"Legyen ősz, de szép, szelíd, derült ősz,
Sárga lombon fényes napsugár;
Sárga lomb közt zengje végdalát egy
A tavasztól elmaradt madár."

Sárga lombon fényes napsugár.... ez a mondat mindent jelent nekem.

2. Nagyon rossz alvó vagyok. Már nem görcsölök rajta, amikor itthon vagyok, akkor alszom, amikor épp tudok. Ha délután egykor tudok aludni fél órát, akkor akkor. A mosogatógépet hajnali fél háromkor is ki tudom pakolni. :-) Hímezni is szoktam hajnalban. :-) Nincs valami tippetek a szép lilásfekete karikák eltüntetésére??? Már éppen elmúltam 16, szóval elég jól látszanak! :-) A sminken kívül, mert általában reggel 5-kor indulok itthonról, sminkelni nem vagyok hajlandó hajnalban. :-)

3. Ahova hajnalban indulok, az a rendkívül nőies munkám! :-) Daruk, atomerőmű...

4. Makacs vagyok. Amit a fejembe veszek, attól nem lehet eltántorítani, nem lehet meggyőzni. Akkor se, ha beledöglök. Meg kell győződnöm az igazam ellenkezőjéről, hogy belássam, tévedek. Szóval, bizonyíték kell, nem ígéret.:-) De ha "véletlenül" tévedek, és megbizonyosodom erről, akkor belátom, igazat adok az "ellenségnek" és még kimondani is képes vagyok. :-) (Sztori: mindenáron fehérre akartam festeni a teraszt, mert nem akartam több színt a házon (tető világosszürke, vakolat vörös, ajtók/ablakok fehérek). Kedves győzködött hetekig, hogy nem lesz jó. Ragaszkodtam a fehérhez. Aztán azt az egy oszlopot, amit lekent, lecsiszoltuk, újraalapoztuk és kapott egy szépséges dió pácot. :-) De látnom kellett, hogy a fehér nem lesz jó! :-)

5. Türelmetlen vagyok, nem tudok várni. Most akarom tudni, mi a helyzet, nem tudom kivárni, amíg kialakul. A világból ki lehet kergetni azzal a mondattal, hogy "majd lesz valahogy".

6. Viszont van, amit halogatok. A kellemetlen dolgokat. Marhaság, mert a végén úgyis meg kell csinálni, de valahogy könnyebben megy, ha szoros a határidő.

7. Szeretek hagyományos értelemben is nő lenni. Szeretek gondoskodni, szeretek sütni/főzni,és szeretem, ha elégedetten eltünteti a családom az eredményt. Bizonyos határig! :-) Mert néha eljön belőlem a marha nagyon emancipált nő, és kijelentem, hogy mindezt mindenki másnak is ugyanannyi joga/kötelessége elkövetni, mint nekem. :-) És kiveszek egy szabadnapot! :-)

+1. Kézimunka. Mindig nagyon sokat "kacatoltam", mindenféle technikát kipróbáltam, de az xszem a végzetes szerelem. Emellett még a kötés maradt meg, de azt csak "télen" csinálom. Ötletem, tervem tengernyi, csak nagyon kevés időm jut rá.

Mire ideértem, a kipécézés már körbeért, nem jelölnék újra senkit. Különben is, tudjátok, hogy mind fontosak vagytok nekem, amikor csak időm van, olvaslak mindannyiótokat.

Azért az elmúlt hetekben hímezgettem is, elég sokat ahhoz képest, amennyit mostanában szoktam. Hozom majd a képeket.
Kitört rajtam a kötési láz is, bár emiatt most nagyon mérges vagyok. Kedvesem direkt elment Peste valamelyik nap, hogy meghozza nekem a vágyott fonalat, és képtelen vagyok lekötni a kiválasztott mintát. Nagyon régóta kötök, talán 10-12 éves korom óta, és még soha nem volt olyan minta, amit ne tudtam volna lekötni. Tavaly egy hét alatt kötöttem egy Kiri kendőt, egy másik Kiri félig kész, csipkesálakat kötöttem meg 2 este alatt. Emlékszem, még a gimibe jártam (talán 15 lehettem), amikor a Fürge ujjakban megjelent egy csipkefelső. Törtfehér fonalból kötöttem meg, és anyukám vitte a kollegináinak mutogatni, olyan szépen sikerült. Az újság következő számában meg egy csomó észrevétel volt, hogy nem tudják lekötni a mintát, olyan bonyolult...
Most meg kifog rajtam ez a minta...

9 megjegyzés:

pjutko írta...

Köszönöm a válaszaid, az ősszel teljesen ugyanúgy vagyok, mint Te! Az alvással viszont épp ellenkezőleg, mindig tudnék aludni:o)Csodaszépek a virágok a kertedben, meg az a sétálós kép is annnnyira hangulatos!

helen írta...

Szia!

Melyik magazin melyik mintája fogott ki rajtad? Az új FU-ban volt, aminek már Amelie a neve?
Nem vagyok egy nagy spieler, de próbálok segíteni, ha tudok.

ercsu27 írta...

Nem magazinos minta, valamelyik linkedről szedtem le. :-)
Az a bajom vele, hogy szerintem elcsúszik a minta. Otthonról megmutatom, melyik az.

swarbli írta...

Szia Erika!
Remélem nem vagyok nagyon otromba, hogy kommentben zargatlak a kínommal, de az email címed sajna nem tudom. Szóval régebben felajánlottad, hogy tudsz esetleg De fil en aiguille mintákat küldeni. Ha lenne egy kis időd küldjél már nekem légyszíves karácsonyi DFEA-kat.
A címem sulyokbarbi@freemail.hu . Köszönöm!
A képeid tényleg nagyon hangulatosak! Én az idén kedveltem meg igazán az őszt! Lehet, hogy annak köszönhető, hogy jó az idő és rengeteget vagyok kint a fiaimmal.

Szecsi írta...

Az őszt én is imádom:o) és a kényelmetlen dolgokat is marhára tudom halogatni:o(

Anita írta...

De jó, hogy jelentkeztél és ilyen sokat írtál magadról. :-)

Az őszi sétálós kép nagyon hangulatos és a virágaid is szépek!
És mi tagadás irigyellek is a kötés miatt, mert nekem az sosem ment... lehet, hogy csak nem voltam elég kitartó és többett kellett volna gyakorolnom, de nekem mindig vagy túl szorosra vagy túl lazára sikeredett a sorom és nem szerettem az ujjam köré tekert fonalat.

Anita írta...

Azt meg kifelejtettem, hogy a férjem meg a Mavirnál dolgozik, nem tudom, mond-e ez neked valamit, de már én is egészen jártas vagyok a témában. :-))) Már amennyire egy humán beállítottságú nőtől ez tellik...

Kriszti írta...

Nagyon szép képek. Kérlek nézz be hozzám, én is játékra hívlak.

zsuzsa írta...

MILYEN JÓ, HOGY VÉGRE ÍRTÁL!
dARUK ERŐMŰ: azt hallani jó, messziről nézni sem bírom, félek tőle. Pedig amúgy a racionális dolgok érdekelnek, a számok, meg a technika. De ez nagyon-nagyon riaszt!Még jó, hogy oldod a finom munkáiddal! A kötés nálam is hátul matradt, pedig valamikor nagyon szerettem! Gyere gyakrabban!

 
Benke Erika - csipkekötés. Design by Pocket