Tűbeszámoló

2011. május 16., hétfő

Sok-sok éves előítéletem van (volt) a fém kötőtűkkel kapcsolatban. Tizen-huszon évvel ezelőtt teflon bevonatú tűim voltak, meg békebeli, jó kis görbülős alumínium tűk. Nehezek voltak és hidegek, csattogtak, és kopott a hegyük. A damil kemény volt, ide-oda tekergett, megtört. A hétvégi szekrénytakarítás alatt az egyik dobozban még találtam néhányat, nosztalgiáztam felettük egy kicsit.

Mostanában sokféle kötőtűt kipróbáltam, és még akad, amit ki szeretnék próbálni. Jöjjenek azok, amikkel már kötöttem.


Bambusz:
A réges-régi fém tűk után óriási különbség volt a bambusz tűkkel kötni. Ebből többfélét is kipróbáltam. A bambusz legfőbb erénye, hogy nem kopik, nem csattog, nem hideg, és nagyon könnyű.

A szilikonos bambuszok damilja nem tekereg, puha, rugalmas, ezért nagyon jól használható a tű. Vigyázni kell, hogy pl. elcsomagoláskor ne törjön meg (kötés közben nem fog), és nagyon néha előfordult, hogy kötés közben eltörik (nálam akkor, amikor 40 cm-s tűvel körben kötöttem, és nagyon megtörtem az illesztésnél). Emiatt viszont nem kell kidobni, egyszerűen leszedtem az illesztési helyről a "maradékot", egyenesre vágtam a csövet, és pillanatragasztóval visszaragasztottam. Van néhány olyan fajta fonal, ami nem szereti a szilikont, ezek egy kicsit nehezebben csúsznak rajta, de ez is kiküszöbölhető, ha figyelünk arra, hogy ne torlódjanak nagyon össze a szemek.


A fém illesztéses bambusz egy más kategória (árban is). Csak a damilban és illesztésében különbözik a szilikonostól. A damil egy kicsit kemény, és tekereg, de alapvetően elégedett voltam vele, nagyon vékony pamuthoz kifejezetten jó választás volt.

Fa:
Több gyártó rétegelt nyírfa tűjét is kipróbáltam, mind cserélhető damilosak voltak. A tűhegyek jók, nagyon jó a fa tapintása. A damilok egy kicsit tekeregnek. A feketeribizli színű damil mintha jobb lenne, rugalmasabb és egy kicsit kevésbé tekeredik. Kicsit macerás a szerelésük, ha elfelejtettem a "kulccsal" meghúzni, széttekeredett kötés közben.
A nagy méretek kifejezetten súlyosak. A sok szálacskából álló, laza sodrású fonalak (pl. bambusz) akadnak az illesztésnél, és akad a vékony csipkefonal is.
Tetszett, hogy az egyik gyártónak natúr színű változata is van, egy másiknak pedig luxus kivitel is (a natúr is csíkos, csak nem olyan élénk színű, hanem szép barnák a rétegek, a luxus kivitelű pedig rózsafára pácolt).

A nemes fa tűk gyönyörűek, a tapintásuk csodálatosan jó a különleges polírozásnak köszönhetően, nagyon szép fényük is van, és csak pont annyira csúsznak, amennyire kell. Nagyon érdekes a szögletes tűvel kötni. A körtű damilja kicsit tekergős, a hisztis fonalak akadnak az illesztésnél lévő kis "gumóba".Méretproblémáim voltak, és néhány km kötés után elégedetlen voltam a tű hegyével.

Fém:
Az Addi vándorkötőtű szett volt az első fém tű, ami mostanában a kezemben volt. Megcáfolta a korábbi véleményemet: nem nehéz és nem is csattog. A fonal pont annyira siklik rajta, amennyire kell. A szerelése nagyon egyszerű, és nem kell hozzá  "szerszám".  A tűhegy tökéletes.
Kevésbé laza sodrású bambuszt kötöttem vele, de ez is akadt az illesztésnél. Visszatettem a kötést fa tűre, de a fémhez képest szinte tapadtak a fára a szemek. Gyorsan beszereztem fix Addi tűt,  amivel már szinte élmény volt a bambusz kötése is. A hegye nem szaladt be a sok apró szál közé, nagyon gyorsan tudtam vele kötni. A damilja valami elképesztő: puha, rugalmas, de valahogy mégis merev pont annyira, amennyire kell.Többször rácsodálkoztam, hogy szinte kitartja a viszonylag súlyos kötést is, és nincs szemtorlódás.
Amikor már csak kevés szemmel dolgoztam, visszatértem a cserélhető változathoz, és nagyon-nagyon jól jöttek a legrövidebb damilok, amikor már csak 20-25 szem maradt, illetve amikor 7 szemen dolgoztam vagy 70 soron keresztül.

Ezek lennének az én saját, különbejáratú tapasztalataim, kéretik  így is kezelni!
Ami viszont biztos: félre a régi beidegződésekkel, az Addi kiváló, és villámgyorsan, gyönyörű kötésképpel kötöttem vele egy viszonylag macerás fonalat is. A készlet ma útrakel, és én is kíváncsian várom a véleményeket.

11-en jeleztétek, hogy szeretnétek kipróbálni a tűket, hogy igazságos legyek, sorsoltam.

A cetlihúzást Paat nyerte, így ő használhatja a szettet a következő két hétben.

Patrícia, kérek tőled pontos címet, és már küldöm is a szettet.

5 megjegyzés:

László írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
tHs írta...

ühümühüm, nem hozzám jön :(
de örülök, hogy jók a tűk, egyszer csak elér majd ide is ;)

enigma írta...

:(

Annamari írta...

Jó volt olvasni hogyan vélekedsz különféle tűkről. A csipkéhez én kizárólag bambuszt használok, viszont mostanában, hogy elég sokat kötöttem nem csipkét is, elég gyakran használtam fém tűket. Engem is zavar egyes tűk önálló életet élő damilja.

Harmat írta...

Köszönet a hasznos összefoglalóért!

 
Benke Erika - csipkekötés. Design by Pocket